A tudósok és filozófusok évszázadok óta szeretnék megfejteni a Világegyetem hátterében meghúzódó rend titkát. Stephen Skinner lebilincselő könyvéből megtudhatjuk, hogy a termászetben, a zenében, a művészetben és az építészetben megjelenő szépség hogyan épül fel a mindenek mélyén húzódó geometriára, a...

Miben áll a jó és a rossz? Mi a létezés értelme, és kik vagyunk valójában? A filozófusok évezredek óta viaskodnak az ehhez hasonló kérdésekkel, minden gondolatot szinte az összes ésszerű alternatívával összevetve. Kik voltak azok a férfiak és nők,...

A természettudományok hermeneutikai értelmezése a mai tudományfilozófiának az egyik legmarkánsabb és legizgalmasabb ágát jelenti. E kötet tanulmányai megpróbálják feltérképezni azokat a lehetséges találkozási pontokat és konfliktusokat, melyek a tudományok hermeneutikai megközelítését más tudományfilozófiai irányzatokkal összekapcsolják, illetve azoktól elválasztják. A legfontosabb...

A kötet a Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáit teszi közzé. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az a kissé kusza sokféleség, melyet hermeneutikai örökségnek nevezünk, a hazai filozófiai gondolkodásban is az egyik legerősebb kisugárzású hagyományként él. A vonatkozó irányzatok diszkurzív...

A szerző a PPKE ny. egyetemi tanára, aki korábban az Esztergomi Teológiai Főiskolán tizennyolc évig tanította a filozófia keretében az élet bölcseletét, azon belül pedig az élőlények kialakulását. A Vigíliában kritikai tanulmányt írt Jacques Monod Nobel-díjas francia genetikus 1970-ben publikált...

Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves művében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetően az elsőt.“Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb filozófus, bár nem mindegyik, csak a szubjektív értelemben vett tudást...

A 17. században kibontakozó mechanikai tudomány a fizikai eseményeket a matematika nyelvén leírható természet fogalmára vezeti vissza, amelynek „nincsen semmiféle maga elé tűzött célja”. E természeti események ugyanakkor számos esetben kitüntetett szerepet játszanak az emberi élettörténet egészében, amelyről értelmes vágyak...

Emmanuel Lévinas (1906–1995) a francia fenomenológia kimagasló alakja. Elődeivel és a fenomenológia német hagyományával azt a gondolatot szegezte szembe, hogy az etikai viszony megelőzi a megismerõ viszonyt, és hogy a fenomenológiának, ha eredeti programja értelmében „első filozófia” kíván lenni, az...

A Közösség jövőjével kapcsolatos kérdések megtárgyalása többé nem dőlhetnek el miniszteri dolgozó- és előszobákban: Európának nyilvános vita tárgyává kell válnia. Paul Thibaud és Jean-Marc Ferry jelen kötetünkben olvasható írásában a vita legfontosabb elemeit veszi részletes elemzés alá. Egyikük sem tekinti...

Kiss Lajos András kötete aktuális filozófiai vitákhoz kapcsolódik eleven módon. Korunk olyan meghatározó gondolkodóiról írott tanulmányait tartalmazza a kötet, mint Lévinas, Habermas, Bourdieu vagy Husserl. Fontos feladatokat vállalnak magukra a Szabó Márton politikafilozófiájáról, illetve az orosz filozófiai hagyományról adott értelmezései....