Az eltérő nézőpontok érvényesítése és megértése a termékeny irodalomtudományi tapasztalatcsere éltető eleme. Az elméleti állásfoglalások, elemzési módszerek és szöveginterpretációk hiteles értékelését nagymértékben elősegíti a folyamatos szakmai párbeszéd. A Párbeszéd-kötetek célja, hogy számaiban egy-egy kiválasztott irodalomtörténeti korszakot, alkotót, művet, teoretikus kérdést...

Csetri Lajos (1928–2001) a szegedi egyetem iskolateremtő professzora, a magyar irodalom 18–19. századi szakaszának kiemelkedő jelentőségű kutatója volt. Berzsenyi-kötete (Nem sokaság, hanem lélek, 1986), valamint a nyelvújítás korával foglalkozó kritikatörténeti monográfiája (Egység vagy különbözőség?,  1990) az irodalmi gondolkodás európai távlatait,...

Csetri Lajos (1928–2001) a szegedi egyetem iskolateremtő professzora, a magyar irodalom 18–19. századi szakaszának kiemelkedő jelentőségű kutatója volt. Berzsenyi-kötete (Nem sokaság, hanem lélek, 1986), valamint a nyelvújítás korával foglalkozó kritikatörténeti monográfiája (Egység vagy különbözőség?, 1990) az irodalmi gondolkodás európai távlatait,...

Amikor azt mondjuk, „nem értem ezt a verset”, akkor ezt többnyire úgy értjük: „nem értem, hogy a szerző mit akar velem (ezen a szövegen keresztül)”. Nos, bizonyos határesetektől eltekintve, mint a mozgalmi vagy alkalmi költészet, amely a kortárs versben ritkaságnak...

A 2009-es esztendő nagyjelentőségű irodalmi felfedezése volt, hogy megkerült Janus Pannonius addig csak felerészben ismert Renatus-panegyricusának teljes szövege egy nápolyi kéziratban. Az Anjou René (1409–1480) szicíliai királyt dicsőítő költeményt, egy velencei patrícius kérésére, 1452-ben, azaz 18 esztendős korában írta a...

Hubay Miklósnak Az ember tragédiája témájára évtizedek alatt összegyűjtött jegyzetei páratlanul eredeti és megrázó interpretációt adnak magáról a madáchi műről és annak jelenkori aktualitásáról, a XXI. században is feltétlenül érvényes „eszkatologikus” látomásáról. Madách műve korántsem csak a Faust horizontja felől...

A Párbeszéd - kötetek sorozat harmadik kötete az aranykornak az Árkádia-gondolatkörhöz fűződő fogalmát kísérli meg érézékenyen rétegekre bontani, rámutatva az irodalmi feldolgozások szerteágazó és különböző kutatási területeket lefedő tanulmányozhatóságára. Különös figyelem övezi az antikvitásból az újkori, majd a legújabb kori...

A kötet a legifjabb irodalmárnemzedék Kertész-képébe nyújt bepillantást, bizonyítva, hogy az immár Nobel-díjas szerző a hivatalos elismerés előtt is népszerű kutatási téma volt a fiatalok körében - miközben a konferenciához hasonlóan a kötetben is szerepet kap egy-egy valamivel idősebb pályatárs...

„A seb megjelöl, és a sebesült élet az idegenség bélyegét hordja magán. Az élet azonban, abban a törekvésében, hogy visszatérjen önmagához, igyekszik mélyre ásni saját magában, nyomokat találni, és azokat olvashatóvá tenni.Celan művei nyomolvasásra szólítanak fel, hiszen versei maguk...

E kötet tanulmányai egyrészt az angliai romantikus korszak elméleti és költészeti konstrukcióit (Blake, Wordsworth, Coleridge és Keats), másrészt a romantikus látásmód a műeszmény előzményeit (Shaftesbury, Burke, Charlotte Smith) és recepciójának néhány aspektusát vizsgálják (preraffaeliták, pszichoanalízis). A kötet előzménye a 2006...