Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak -, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megfordult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe... Talált egy letört drót szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is."
Szerző:
|
Závada Pál
|
Kiadó:
|
A fényképész utókora, Magvető Kiadó
|
EAN (vonal) kód:
|
9789631424102
|
Terjedelem:
|
413 oldal
|
Kötés:
|
Kötött
|
Méret:
|
210 mm x 135 mm x 30 mm
|
ÁFA kulcs:
|
5%
|
Kiadás éve:
|
2004
|
ISBN:
|
9631424103
|
Megjelenés dátuma:
|
2004-01-01 00:00:00
|