A vizsgált korszak elején a rádió, a hanglemezgyár, a televízió, a kottakiadás, a szórakoztató intézmények mindent megtettek a slágergyártás érdekében, aztán a slágerek iránti érdeklődés is differenciálódott, a hanghordozók terén forradalmi változások történtek, a slágerek közkincsből magántulajdonná váltak, a zenén kívüli eszközök jelentősége megnőtt. Az is bizonyos, hogy az első évtizedek slágerei sokkal szélesebb körben terjedtek, és a slágerrajongók köre és életkora az idő múlásával egyre jobban differenciálódott. Mindezt élvezetesen és szubjektív módon tárgyalja a Táskarádió főcímű könyv, amely a legutóbbi ötven év jellegzetes dalaiból mutat be évenként egy-egy slágert: leírja a keletkezés körülményeit, ismerteti szerzőit, előadóit, tartalmát, jellegzetességeit és érdekességeit, igyekszik meghatározni értékeit. A hangulatfestő gazdag illusztrációs anyag vizuálisan is közelebb hozza az olvasóhoz a témát. A magyar slágerek sorsának alakulása a magyar közélet és szórakoztatás háttértörténete. Poós Zoltán a maga négy évtizedéből tekint az öt évtizedre az eredetiséget, a mindenkori hatást keresve. Az egyénien érdekes összefoglalás egy (pancsoló) kislány nagy slágerével kezdődik és egy (színésznő) nagylány sikeres dalával fejeződik be.